Tamási Áron Gimnázium - Székelyudvarhely, Erdély

Tamasi-Aron@geocities.com

I. Az iskola rövid története
 
Székelyudvarhelyen már a XIV. századtól mûködtek iskolák a római katolikus plébánia és domonkos zárda keretében. Erre a hagyományra építkeztek az egyház élharcosai, a jezsuiták, akik 1593-ban létrehozták a középfokú iskolát. A   gimnázium alapítója Vásárhelyi Gergely jezsuita szerzetes. A XVI. század végén uralkodó zavaros idõkben a gimnázium beszüntette tevékenységét és csak a   jezsuiták újbóli visszaköltöztetésével 1651-tõl szervezõdött újjá. Második alapítója az Erdély szerte ismert hitvitázó Sámbár Mátyás volt. Ekkor építenek önálló iskolaépületet. Az iskola fenntartója a jezsuita rend volt 1773-ig, ettõl kezdve pedig a Római Katolikus Egyház az 1848-as államosításig. Az iskola latinnyelvû korszakában és késõbb is tanulóinak döntõ többségét a székelyföldi katolikus ifjak soraiból toborozta. Velük együtt tanultak   kisebb számban görög katolikus románok, szászok és örmények is. Itt tanultak többek között Zöld Péter, Baróti Szabó Dávid és Orbán Balázs. Az 1848-49-es forradalom után egyike az erdélyi római katolikusok magyar nyelvû fõgimnáziumainak. 1892-tõl új iskolaépülettel gyarapodott, amely ma bentlakásként mûködik a vidéki tanulók számára. (1. Kép) 1910-ben épül fel az újabb, nagyobb iskolaépület, amelyben ma is mûködik az iskola (2. Kép). Tamási Áron, az iskola névadója, már ebben az épületben végezte tanulmányait 1910-18 között. Ugyancsak itt tanultak még Demeter Endre prépost, Boros Fortunát egyháztörténész, Nyírõ József író, Tomcsa Sándor író, Mihály László költõ, Szemlér Ferenc költõ, hogy csak néhányat említsünk a közéletben is fontos személyiségek közül. Az 1918-as évi impériumváltozással kisebbségi sorba jutott erdélyi magyarság és az anyagi tulajdonaitól megfosztott egyház csak nagy erõfeszítések   árán tudták fenntartani az iskolát. Érthetõ, hogy tanárok, diákok és szülõk nagy felháborodással fogadták az 1948-as államosítást. Ezután az oktatás a kommunista állam által megszabott tantervek alapján történt, az iskola elszakadt az egyháztól. Ebben az idõszakban többször változott az iskola jellege, többnyire vegyes tannyelvû (román, magyar) elméleti középiskolaként mûködött, 1984-tõl pedig ipari jellegû középiskola lett. Különösen   nehezek voltak ezek az évtizedek, amikor a kommunista rendszer valóságos hadjáratot folytatott a magyar nemzeti kisebbség erõszakos beolvasztásáért. Ebben a nehéz idõszakban is a nagy szaktudású és lelkes tanári kar mindent megtett azért, hogy tovább éltesse a többszáz éves iskola szellemét, hogy   mentse a hagyományokat, és hogy az iskola megõrizze az értelmiségi pályák felé elindító nemzetiségi intézmény szerepét. Mindezt bizonyítja a jelentõs számú orvos, tanár, pap, jogász, mérnök és más értelmiségi, aki itt készült fel ezekre a pályákra.  

Az 1989 decemberében bekövetkezõ változások után az iskola a szülõk, tanárok és diákok határozata értelmében magyar tannyelvû elméleti középiskola   lett. 1990 tavaszán iskolai népszavazás döntött arról, hogy az iskola egyik jeles   véndiákjának, Tamási Áronnak a nevét vegye fel. Zászlót és jelvényt terveztünk   ebbõl az alkalomból, az iskolazászlón pedig Tamási Áronnak a mindenkori utódokhoz szóló üzenete olvasható: Rátok bízom az ittmaradó kincseket" (3 kép). Ismét önmagára talált az iskola, régi hagyományok újultak meg, újak teremtõdtek és az iskola a 400 éves szellemiségre alapozva készül a következõ   évszázad kihívásaira.
 
II. Az oktatás szerkezete és anyagi feltételei az iskolában
 
A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium négy évfolyamos elméleti középiskola, ahová a város és környéke VIII. osztályt végzett jobb képességû diákjai felvételiznek. A felvételi vizsga országosan egységes rendszerben zajlik, a felvételi tantárgyak: román nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom és matematika.
Hagyományaink, tapasztalataink és lehetõségeink alapján az iskola legfõbb feladatának tekinti a keresztény erkölcsiség alapján álló általános mûveltségi képzés biztosítását a messzemenõ igényesség jegyében. Ebbõl következõen tanítványait képessé kívánja tenni az egyetemi továbbtanulásra, felkészíti õket az érettségi vizsgára, a felvételi vizsgákra, illetve lehetõséget kíván nyújtani az átlagosnál tehetségesebb diákok fejlõdéséhez. Diákjaink a következõ tagozatokon tanulhatnak matematika-fizika, informatika, kémia-biológia, filológia-idegen nyelv és az 1994-ben induló római   katolikus szemináriumi osztály. Ezeken a tagozatokon az általános mûveltséget nyújtó tantárgyak mellett a tagozatra jellemzõ tantárgyakat magasabb óraszámmal tanítjuk, így lehetõség nyílik a speciális képzésre. Az oktatás még az országos egységesen érvényes tantervek alapján történik, de reméljük, hogy a román oktatási reform hamarosan lehetõséget ad az iskola igényeihez igazodó, sajátos tantervek kidolgozására és céljainkhoz jobban igazodó oktatási szerkezet kialakítására. Az iskola 21 osztályában 602 diák tanul, az osztálylétszámok 25-36 között változnak. Oktatásukról, nevelésükrõl 37 tanár gondoskodik, nagytöbbsége jó szakmai felkészültségû kinevezett tanár, néhányuk helyettesítõ illetve betanító tanár. Különösen az idegen nyelvek, angol, francia, német nyelvek oktatása okoz gondot, mivel még nincs elég megfelelõ szakképzettségû tanárunk. A tanári testület az utóbbi években megfiatalodott, sok frissen végzett tanár került versenyvizsgával az iskolába. A tanítás osztálytermekben, illetve szaktermekben folyik. Szaktermeink: fizika, kémia, biológia laboratórium, angol nyelvkabinet, két informatika terem. Az iskola és a szaktermek felszereltsége még romániai viszonylatban sem tartozik a jobbak közé. Az iskola mellett bentlakás mûködik étkezdével és az ezt kiszolgáló mellékgazdasággal. A bentlakásban 174 diák van jelenleg, nagy részük iskolánkban, kisebb részük a város más iskoláiban tanul. Mindkét épület 100 év körüli, fenntartása és javítása ma komoly gond számunkra. Ez jelenleg nagyrészt az önkormányzat, kisebb részt pedig a megyei   tanügy támogatásával valósul meg. Az utóbbi években sikerült bevonni tevékenységeink támogatására a római katolikus egyházat, a város jól menõ vállalkozóit, akik vagy mint szülõ, vagy mint volt diák kötõdnek az iskolához. Ezenkívül pályázati úton próbálunk anyagi támogatáshoz jutni különbözõ alapítványokon keresztül.
 
 
III. Hagyományaink
 
Gimnáziumunk öntevékeny, önmûvelésre kész fiatalokat nevel. Ezért nemcsak elismeri, hanem el is várja a tanítványok kötelezõn túli, önálló munkáját. Erre az iskolában mûködõ szakkörök és mûvészeti körök teremtenek szervezett   lehetõséget. Jól mûködõ és eredményeket is felmutató köreink:

- a katolikus szemináriumi osztályokból szervezõdött Jubilate leánykórus
- a Gereben nevû néptáncegyüttes
- a fiú és leány kosárlabdakör
- a különbözõ tantárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozó szakkörök

Ezek közül kiemelkedik a hetedik évfolyamában járó Ébredés diáklap, amely elsõként indult 1990-ben az erdélyi magyar diáklapok közül. Minden tantárgyból szervezünk házi tanulmányi versenyeket, amelyekre a tanulók szakdolgozatokkal készülnek. Legnemesebb hagyományaink közé tartozik a névadó Tamási Áron szellemi örökségének ápolása. A tavaszi Tamási Áron Iskolanapokon bemutatkoznak a különbözõ szakkörök, ekkor zajlanak a Tamási Áron Kosárlabdakupa mérkõzései és a mûvészi csoportok mûsorai. A bentlakás és iskola életében hagyományossá váltak:

- az iskolai gólyabál
- a bentlakó tanulók szüreti bálja
- a bentlakás védõszentje tiszteletére rendezett Szent Imre nap és gólyabál
- a karácsonyi ünnepség
- a végzõs tanulók maturandus ünnepsége
- farsangi mulatság
- március 15-ei ünnepség
- a névadó Tamási Áron emlékünnepség
- a kicsengetési ünnepség